Sokan támadják a Disney-t a régi mesék, jelenleg az 1991-es A szépség és a szörnyeteg élőszereplős rebootja miatt. Az alaptörténet nem sokat változott,a film valóban a meséből építkezik, de mivel egy nagyon sokak által szeretett és jól bevált "receptről" van szó, ráasádul az alkotók belevittek a filmbe pár újdonságot is,nem a vegytiszta '91-es mesét kapjuk meg a moziban,arról nem is beszélve, hogy mivel a film új dalokat is kapott, műfaját tekintve musical.
A történet a 18. századi Franciaországban játszódik, ami a filmben nagyobb hangsúlyt kapott,mint a mesében. A film elején a kastély lakói és a bál vendégei, akik az elitet képviselik, mind rizsporos parókában, fehérre festett arccal, pirosítóval szerepelnek a kornak megfelelő ruházatban (pl. a férfiak magassarkú cipőt hordanak),de a faluban is találkozhatunk parókás férfiakkal.
Az alaptörténet az elején semmiben sem tér el az eredeti verziótól (leszámítva a kosztümöt), viszont ezután jön Belle és a kastély melletti kis falu bemutatása,ahol már vannak kisebb eltérések. A Belle-t alakító Emma Watsonnak sikerült elérnie,hogy a filmben egy feministább Belle szerepeljen, aki feltaláló, olvasni tanítja a falubeli kislányt,mesék helyett Shakespeare-t búj, és kényelmes ruhákat hord. Watson ugyanis a Hamupipőkét megformáló Lily James-szel ellentétben nem volt hajlnadó fűzőt hordani, míg a madárcsontú James-t a kék ruhás,báli jelenetekben 45 cm széles derekúra fűzték. Belle sárga ruháját épp' ezért úgy készítették el, hogy habár nincs alatta fűző, a korábbi ruháival összehasonlítva jelentős a különbség, valamennyire megkapjuk a Disney hercegnőkre jellemző darázsderekat.
Watsontól én kezdettől fogva féltem, nem értettem,hogy miért pont őt választották. Nem állítom,hogy rossz színésznő, de sajnos a félelmeim beigazolódtak, nem tudta hozni a rajzfilmes Belle francia eleganciáját, báját, kecsességét, kedvességét, kicsit karótnyeltre sikerült az alakítása, egészen egyszerűen nem egy hercegnő típus, ez a szerep nem neki lett kitalálva. Ha összehasonlítjuk Lily James csupa bűbáj, tüneményes Hamupipőkéjével, Emma sajnos nagyon alul marad, pedig lévén,hogy ő az egyik főszereplő, nagyon fontos lett volna,ha megtalálják a tökéletes Belle-t. (Erre még lejjebb visszatérek.)
Dan Stevens szörnyetege nagyon jó, és a CGI is határozottan jól sikerült. A rendező, Bill Condon a maszkot részesítette volna előnyben, de a CGI-nak köszönhetően tökéletesen látszóik Stevens mimikája, kivehetőek a vonásai,így az utóbbi mellett döntöttek. Viszont csak a szörny arcát oldották meg számítógépes technikával, a forgatásokon Stevens a szörny kosztümét viselte és gólyalábakon járt,hogy elérjék a kellő magasságot, ugyanis a valóságban nem sokkal magasabb Emmánál. A herceg szerepére szintén tökéletes az arisztokratikus,kicsit dacos külseje miatt, bár ebből az oldalából nem sokat látunk. (A szerepet egyébként eredetileg Ryan Goslingnak szánták,ő azonban a Kaliforniai álom mellett döntött, ahol egyébként eleinte Emma Watson neve is felmerült: Emma Stone helyett ő alakította volna Miát.)
A Gastont alakító Luke Evans szintén remek, a film legtöbb poénját ő és barátja/fegyverhordozója, Lefou szolgáltatják. Habár a film elején nagyon szórakoztató és határozottan szimpatikus a karaktere (a meséhez képest nem szeretné az ember az első pillanattól kezdve a betonba szántani), viszont a későbbiekben túltesz a '91-es Gastonon, sokkal aljasabb és gonoszabb. ( Ő a budapesti premierre is eljött és dalolászott is kicsit. :D)
És habár (Emmától eltekintve) jók a főszereplők, az igazi nagy alakításokat a mellékszereplők hozzák. Lefou (Josh Gad) meleg karaktere a film bemutatója előtt nagy port kavart, ugyanis először szerepel meleg karakter egy a Disney égisze alatt létrehozott filmben. (Tavaly már pedzegették,hogy a Jégvarázs 2. részében Elzának herceg helyett hercegnő jut majd...) Viszont semmi vérlázító nincs a filmben (se puszi,se tapi, a szülők nyugodtan elvihetik a gyerekeket rá!) Gad nagyon ráérez a karakterre, és ráadáasul még a párját is megtalálja,ugyanis a faluban rajta kívül él még egy meleg férfi. Egyébként már a mesében is látható, hogy Lefou rajongása Gaston felé kicsit több,mint szimpla baráti bálványozás. Emellett a meséből ismert könyvtáros bácsikát helyettesítő fiatal könyvtáros férfi, és a Ruhásszekrényt, valamint a Lumiére szerelmét alakító színésznők szintén színes bőrűek. Én nagyon örülök a Disney újításának, feleslegesnek érzem a felhábordást és annak megkérdőjelezését, hogy az említett karaktereknek helyük van-e a filmben. Bízom abban,hogy ezzel a Disney elindította a változást és egyre több filmben találkozunk majd hasonlóan tabunak számító,de a társadalmunkban jelenlévő személyiségekkel/karakterekkel.
Lumiére (Ewan McGregor), Tik-Tak Úr (Ian McKellen) és Mrs. Potts (Emma Thompson) zseniálisak. És itt emelném ki a magyar szinkron fontosságát, ugyanis két régi szinkronhang is megjelenik a filmben: az anno csodálatos francia akcentussal beszélő Balázs Péter most Lumiére helyett Tik-Tak Úrnak kölcsönzi a hangját, illetve a Szépség és a szörny című betétdalt,amit Mrs. Potts énekel,a 91'-es verzióban és a 2017-esben is Galambos Erzsitől hallhatjuk. A magyar szinkron egyébként tökéletes, sőt Emma tekintetében ez megmentette a filmet, ugyanis míg sajnos az eredeti,angol verzió varázsából elvesz az,hogy Watsonnak nem igazán megy az éneklés(el sem tudom képzelni,hogy a Kaliforniai álom Fools who dream című dalának elképesztő magas hangjaival mit kezdett volna...). Ha bárki tanult hangszeren játszani,netán énekelni,de ha nem is ennyire kifinomult a hallása,sajnos akkor is szembetűnnek a kicsit hamiskás,nehezen kipréselt,rövid magas hangok. Nem baj,hogy nem tud énekelni, Audrey Hepburn hangja sem volt elég,1 dal kivételével végig Marni Nixon énekesnő hangjára tátog a My Fair Lady-ben, viszont a szerepre tökéletes volt,ragaszkodtak hozzá. Emmáról azonban ez nem mondható el,sajnos nem túl jó herecegnőalapanyag és az énekhangja sem elengedő,emiatt újra felvetődik a kérdés,hogy miért pont ő. A magyar szinkron viszont ugyanazt a szinvonalat hozza Belle szintjén is, amit a mesében megszoktunk (az egyik könyvtáras jelenetnél Belle épp' egy magas hangot énekel ki- Emmának már csukva van a szája,a magyarhangja azonban [a meséhez hasonlóan] kitartja még az adott hangot). A magyar verzióban sokunk örömére meghagyták az eredeti Csörögi István-féle dalszövegeket, emellett a film zeneszerzője,Alan Menken 4 új dalt is írt az élőszereplős verzióhoz,tehát azért van itt újítás bőven. A mese betétdalát Céline Dion énekli,és a 2017-es verzióban is szerepel egy új dallal, illetve John Legend és Araina Grande feldolgozását is sokáig fogjuk még otthon hallgatni.
A film látványvilága gyönyörű, abszolút megéri 3D-ben megnézni a filmet, mivel így méginkább elvarázsolja a nézőt a nosztalgikus hangulat mellett. A vacsora jelenet (Be our guest - Gyerünk hát) a legparádésabb,egyetlen kockája sem rombol az illuzióból,nem egy gagyi,elkapkodott CGI-ról van szó, tökéletes,aprólékos munka, ami például Lumiére-en is tökéletesen látható,ugyanis McGregor táncára és mozgására építették fel a gyertyatartó mozgását. Az összes átváltozott mellékszereplő tárgyként való megvalósítása is csodálatos, és ugyanez mondható el a kastélyról is.
A rebootban tehát részben új a zene, Belle karaktere kicsit más,az új szereplők, új cselekmények mellett példuál megismerjük Belle múltját,a szülei történetét. Tehát akármennyire is épül a mesére (és egyébként miért is ne tenné?), aki esetleg már százszor látta a '91-es verziót, a 2017-esben várnak rá meglepetések. Habár Emma eredeti énekhangja számomra kicsit rombolta a varázst,a Disney nem véletlenül robbantott ezzel a filmmel kasszát világszerte. A film egy csodálatos, időtlen történet zseniális újraalkotása elképesztő látványvilággal és színészóriásokkal megspékelve.
8,5/10
